2021. január 2-án van múzeumunk névadójának, Pável Ágoston halálának 75. évfordulója. Dr. Pável
Ágoston volt a 20. század Vas megyei kultúratörténetének talán legkiemelkedőbb alakja. Gimnáziumi tanár, múzeumigazgató, néprajzkutató, történész, nyelvész, író, költő, műfordító volt egyben. Ő volt a magyarországi szlovének első hivatásos tudósa, kultúraközvetítő szerepet töltött be nemcsak a szlovén, hanem a többi délszláv nép és a magyarság között. A viharos huszadik század során sem feledkezett meg vend (szlovén) származásáról, mindvégig hű maradt anyanemzetéhez. Kortársa és jó barátja, Illyés Gyula nem véletlenül illette a "két nép hű fia" jelzővel. Alább Pável Ágoston életútját és munkásságát olvashatják összefoglalva.
IFJÚKORA, KEZDŐ PEDAGÓGUS ÉVEI
- 1886. augusztus 28-án született Vashidegkúton (ma Cankova, Szlovénia) Szent Ágoston napján, Pável Iván szabómester és Obál Erzsébet fiaként. A család 1910-ig Vashidegkúton élt, majd a szomszédos ausztriai Laafeld községbe költöztek.
- Gimnáziumi tanulmányait Szentgotthárdon (1897-1901) és Szombathelyen (1901-1905) folytatta, a Premontrei Gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1905-ben. A matúra után a budapesti Pázmány Tudományegyetem magyar-latin szakos hallgatója volt, szabadidejében tanulmányozta a különböző szláv nyelveket. 1909 és 1910 között Grácban és Székelyudvarhelyen töltötte sorkatonai szolgálatát. Diplomáját 1911 tavaszán szerezte meg.
- 1911 és 1913 között az erdélyi Tordán, 1913-1914 között Dombóváron tanított. Közben megszerezte doktori címét és feleségül vette Benkő Irént. A világháború kitörésekor behívták katonának.
- 1920-ban a trianoni békediktátum kettévágta a Pável-családot: a házuk Ausztriához, a földjük Jugoszláviához került. Ágoston ebben az évben telepedett le véglegesen Szombathelyen.
SZOMBATHELYI ÉVEI, MUNKÁSSÁGÁNAK ARANYKORA
- 1920-1933-ig a szombathelyi Leánygimnázium, 1933-1946-ig a Faludi Ferenc Gimnázium tanára, 1941-ig teljes óraszámban.
- 1924-ben elvállalta a 15 ezer kötetes szombathelyi múzeumi könyvtár rendszerezését, 1928-tól haláláig az intézmény néprajzi tárának őre, majd igazgatója lett. Ugyanettől az évtől kezdte néprajzi gyűjtését, 1946-ig 96 magyarországi, 26 muravidéki, 3 őrvidéki településen gyűjtött.
- Ugyancsak 1928-ban alapította a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesületét. Ennek keretében indította útjára a Vasi Szemle folyóiratot 1933-ban.
- 1941. február 6-án védte meg habilitátusi dolgozatát, melyet "Mátyás király a szlovén néphagyományban és irodalomban" címmel írt.
IRODALMI TEVÉKENYSÉGE
- 53 versét két verseskötetben jelentette meg, "Vak völgy ölén így zsolozsmázok" (1933) és "Felgyújtott erdő" (1936) címmel.
- Az 1930-as évektől indult be kultúraközvetítő szerepe a magyar és a délszláv népek között. Elsősorban Ivan Cankar szlovén költő műveit fordította magyarra, közreműködött Az ember tragédiája szlovén nyelvre fordításában is.
- Számos rangos írókörnek volt tagja: Faludi Társaság (Szombathely), Tömörkény Társaság (Szeged), Batsányi János Társaság (Pécs)
- Íróbarátai között találjuk Karinthy Frigyest, Weöres Sándort, Károlyi Amyt, Illyés Gyulát.
Pável Ágostont alkotóereje teljében, 1946. január 2-án váratlanul érte a halál. Emlékét Vas megyében és a Muravidéken kulturális egyesületek, közterületek, intézmények őrzik. Múzeumunk 1986. június 8-án vette fel a nevét, 2020-ban beiktatták a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe és a városi értéktárba.
