1886. aug. 28. Vashidegkút – 1946. jan. 2. Szombathely
Költő, nyelvész, etnográfus, múzeumigazgató-helyettes. – A bp.-i M. Kir. Tudományegyetem BTK magyar-latin szakán tanult (1905-1911), 
középiskolai tanári oklevelet szerzett; szaktárgyain kívül szerb-horvát, valamint szláv nyelvészeti előadásokat is hallgatott. Összehasonlító szláv nyelvészetből bölcsészdoktori címet szerzett (1913). A tordai Állami Főgimnázium helyettes tanára Viski Károly és Kemény Gábor mellett (1911-1913), a dombóvári gimnáziumban tanított (1913-1920). A ljubljanai egyetem filozófia fakultására kapott tanári meghívását nem fogadta el (1920).
A szombathelyi leánygimnázium tanára (1920-tól); pedagógusi munkája mellett – átrendezés és katalogizálás után – megnyitotta a Vasvármegyei Múzeum könyvtárát (1926), majd átvette a Néprajzi Tár őrzését (1928-tól); uo. igazgató-helyettessé nevezték ki, s az állandóan távol lévő Miske Kálmán igazgató helyett ügyvezető igazgatói feladatokat is ellátta. A történeti Vas vármegye több mint 100 településén összesen 668 db tárgyat gyűjtött (1928-1946); ezek többsége népi kerámia, bábsütő- és kékfestőminta, a többi táplálkozás, építkezés. Díszítőművészet, földművelés, állattartás, madarászat, gyermekjátékok körébe tartozik. Közel 20 esztendő alatt több mint ezer fényképfelvétellel gyarapította a múzeum fotótárát, s gyűjtőútjairól – tanulmányai kézirataként – mintegy 2000 lap került az adattárba.
A gyűjteménygyarapítás és a kutatás fellendítése érdekében megalakította a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesületét (1933), elindította és haláláig szerkesztette a Vasi Szemle c. tudományos és helytörténeti folyóiratot, amelyet utóbb, Veszprém és Zala vm. Bevonásával, Dunántúli Szemlévé bővített ki (1940). A szegedi egyetem bölcsészeti karán a délszláv nyelv és irodalom tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1941). – A szlovén (vend) származású ~ elsősorban saját népe, nemzetisége népi kultúráját, irodalmát, valamint a magyar-szlovén kulturális kapcsolatokat kutatta. Kocsis Józsefet követve a Rába és Mura közötti vidék első hivatásos tudományos kutatójaként a szellemi és anyagi műveltség kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Az 1920-as évek közepétől, Bátky Zsigmond hatására, érdeklődésének középpontjába a magyar ház szerkezeti felépítése, főként annak tüzelőberendezése került. A Trianon után az ország határai között maradt nyolc szlovén falu tipikus tüzelőberendezéseit és lakáskultúráját mérte fel a Nyílt tűzhelyű konyhák a korai szlovéneknél c. tanulmányában (Néprajzi Értesítő, 1927. 4., 129-144.). Az Őrséget bemutató néprajzi tanulmánykötetet tervezett; ennek gyűjtőnaplójában (részletei Őrségi képek címmel a Vasi Szemlében jelentek meg, 1936) a településformák és a gazdasági épületek sokaságára hívta fel a figyelmet, Az Őrségi Táj- és Népkutató Tábor vezetője (1940-től); ennek összegyűjtött, hatalmas anyaga máig kiadatlan. Az átfogó gyűjtéseket résztanulmányok követték, többek között a fenyőrigó csapdával való fogásáról, a töktermelésről és az olajütésről. Néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi tanulmányai az Ethnografhia, a Nyelvtudomány, az Egyetemes Philológiai Közlöny, a Néprajzi Értesítő, a Vasi Szemle, a Magyar Kultúra, a Dunántúli Szemle,. A Sorsunk oldalain jelentek meg. – A Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja (1932-től), a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének tb. Titkára (1934-től). Az Erdélyi Szépmíves Céh tagja (1934-től), a szegedi Tömörkény Társaság r. tagja (1936-tól), a Gárdonyi Társaság és a M. Pen Club (1940-től), a Janus Pannonius Társaság tagja (1941-től), a pécsi Batsányi János Irodalmi Társaság r. tagja (1945-től). A vend irodalom nyelve c. munkája akadémiai kitüntetésben részesült (1916).
Halálának 10. évfordulóján Szombathelyen a múzeum melletti sétány róla nevezték el, s lakóházát emléktáblával jelölték meg. Halálának 20. évfordulóján Muraszombaton és Szombathelyen ~-emlékünnepséget rendeztek. Halálának 30., majd 50. évfordulója alkalmából a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban emlékülést tartottak a tiszteletére. Leánya, Simonné Pável Judit szerkesztésében válogatott tanulmányait és cikkeit összegyűjtő kötet is megjelent. Szombathelyen emlékbizottság alakult születése centenáriumának előkészítésére (1983). 1986. jún. 9-én, az ún. Nemzetiségi Nap keretében, Szentgotthárdon helytörténeti és nemzetiségi múzeumot, valamint utcát neveztek el róla. Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, Pável Ágoston – Néprajzkutató és múzeumszervező címmel kiállítást nyitottak meg, s a múzeumparkban felavatták mellszobrát. 1990-től minden évben a „Vas Megye Közgyűlésének Pável Ágoston emlékplakettje” díjat (alapítva:1986) adományozza a Vas Megyei Közgyűlés a megyében dolgozó, kimagasló szakmai munkát végző és jelentős eredményeket elérő személyeknek.
Fm.:
A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana (Magyarországi szláv nyelvjárások. 1. Bp., 1909); Az Orpheus-monda rokonai a délszláv népköltészetben (Ethnographia, 1909. 6., 321-340.); A Hunyadiak a délszláv népköltészetben (Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum 2. évkönyve, 1927, 111-134.); Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben (Néprajzi Értesítő, 1942. 2., 141-163.); Mátyás király a szlovén néphagyományban és irodalomban (in: Pável Ágoston Emlékkönyv, Dunántúli szemle, 1944. 7-8., 64.); Töktermelés és olajütés Szalafőn (Ethnographia, 1949. 1-4., 139-154.)
Irodalom:
Dömötör Sándor: P. Á. A néprajztudós (in: P. Á. Emlékkönyv. Dunántúli Szemle, 1944. 7-8. [1949], 46-53.); Novak, Vilko: P. Á.-ról (Vasi Szemle, 1966. 2. 225-226.); Sándor István: P. Á. És a magyar néprajz (Szombathely-Murska Sobota, 1967, 45-56.); Bárdosi Németh János: Apostolok érkezése. Emlékezés P. Á.-ra (Vasi Szemle, 1974. 2., 269-274); Illyés Gyula: Két nép hű fia. Lírai emlékezés P. Á.-ra (Jelenkor, 1975. 7., 644-647.); Ruffy Péter: A „vend király” (in: Ruffy Péter: Világaim. Bp., 1979, 416-420); Gráfik Imre: P. Á. és a múzeum. Emlékülés halálának 50. évfordulóján (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 22/4. Pars ethnographica. 1995-1998, 15-27.); S. Pável Judit: Bátky, Győrffy és Visky levelek a P. hagyatékból. Emlékülés halálának 50. évfordulóján (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 22/4. Pars Ethnograhica. 1995-1998, 27-49.); MÉL II.: 377. – Bibl.: P. Á. Könyveinek, folyóiratokban megjelent tanulmányainak, cikkeinek és kéziratainak jegyzéke (in: P. Á. Emlékkönyv. Dunántúli szemle 1944. 7-8. [1949g, 56-64.); Krajevszky Gizella: P. Á. Élete és munkássága. 1886-1946. Bibl. (Szombathely-Murska Sobota, 1967,107-127.); P. Á. (Vasi Életrajzi Bibliográfiák. XIX., Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 1986.) Forrás: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., 2002. 691-692. p.
(forrás: http://muzeumbarat.hu)
Pável Ágoston szülőháza egykor...
... és ma
Emléktábla a szülőház falán. A tábla szövegének magyar fordítása: "E házban született Pável Ágoston (1886-1946) szlavisztikus, néprajztudós, fordító, a délszláv-magyar kultúrális együttműködés megteremtője." Állította a Muravidéki Kultúrális Egyesület, 1956. szeptember 23-án.
Pável Ágoston édesanyja, Elizabeta Obal
Pável Ágoston elemi (általános) iskolai bizonyítványa (6. osztály)
Pável Ágoston első évfolyamos gimnáziumi bizonyítványa
Pável Ágoston premontreis diáktársaival (1902-1903)
Pável testvérek édesanyjukkal
Pável Ágoston családjával
A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana
A Pável Ágoston által alapított Vasi Szemle címlapja
Pável Ágoston válogatott tanulmányai és cikkei
Pável Ágoston válogatott műfordításai és versei
Pável Ágoston íróbarátai társaságában
Pável Ágoston felesége Gazdag Erzsi, Károlyi Amy és Weöres Sándor társaságában
Az ifjú Weöres Sándor üzenete
