Múzeumunk első emeleti digitális terepasztalán az 1664-es szentgotthárdi csata elevenedik meg, amely több szempontból is kiemelt jelentőségű: egyrészt ez volt a török hódoltság korának harmadik legnagyobb ütközete, másrészt az 1600-as években városunk mellett zajlott le az első olyan nagy erőket felvonultató magyarországi csata, amely nem az oszmánok győzelmével végződött.

A Pável Ágoston Múzeum állandó kiállítása a múlt századfordulón létesült szentgotthárdi gyárakat mutatja be. A mai Hunyadi utcában valóságos gyárfüzér alakult ki, az üzemek országosan is egyedülállóak voltak. Ezek a gyárak Széll Kálmán és Dr. Vargha Gábor lokálpatrióta jogász hathatós közreműködése nélkül nem jöhettek volna létre. A megyében itt létesült az első és egyetlen dohánygyár 1894-ben, mely 1948-ig működött. Az Első Magyar Óragyárat a honfoglalás milleniumi évében, 1896-ban alapították. Sajnos ez a gyár működött a legrövidebb ideig, a trianoni békediktátumnak is köszönhetően 1924-ben Bécsbe költözött.

Az ország délnyugati részén a sok csapadék és a gyenge minőségű agyagos termőföld nem igazán kedvez a búza és egyéb gabonafélék termesztésének. Azonban pont az agyagos föld segítette a fazekasság kialakulását, amely a térség egyik fő megélhetési forrását adja mind a mai napig. Vas és Zala megyében - különös tekintettel az Őrség és a Hetés vidékére - számos faluban foglalkoznak e mesterséggel. Fontos megjegyezni, hogy a Délnyugat-Dunántúlon magyar köznyelvvel ellentétben a fazekasokat gerencsérnek nevezik, amely a szláv "kis fazék" szóból származik. Kiállításunk öt tárlója a következő fazekasmesterek munkáit mutatja be: Züric-völgy és környéke; rábavidéki szlovén mesterek; jáki gerencsérek; kályhások és habánok; kisebb vasi műhelyek. A habánok a reformációt képviselő anabaptisták egyik csoportja volt, nevük a német "Haushaben" (magy. háztartás) szóból ered és a német nyelv egy régebbi változatát beszélték. Kerámiakultúrájuk hazánkban a 16. század utolsó éveiben vert gyökeret. A "kisebb műhelyek" nevű tárlóban a vasvári, kőszegi, sárvári fazekasok munkái láthatók.

Múzeumunk földszintjén a rábavidéki szlovének (vendek) életét és kultúráját bemutató kiállítást tekinthetnek meg. Olvashatnak múzeumunk névadójáról, Vas megye legismertebb irodalomtörténészéről és etnográfusáról, Pável Ágostonról. A kiállításban látható gyűjtemények gerincét - szám szerint 461 tárgyat -  a szintén neves néprajzkutató Gáspár Károly gyűjteménye adja. Betekintést nyerhetnek a rábavidéki vendek történetébe, népviseletébe, konyhai és munkaeszközeibe. Külön figyelmet érdemel a nyílt tűzhely, amelyet múzeumunk eredeti állapotában mutat be. Különösen a gyermekek számára lehetnek érdekesek a népi játékokat és a népszokásokat bemutató tárlók: láthatják, hogy nagyszüleik-dédszüleik korában milyen egyszerű kis játékok voltak.